Aki vállalkozóként, vállalat vezetőjeként feladatot szeretne vállalni a társadalmi nehézségek leküzdésében, vagy haszna egy részét nemes célra szeretné fordítani, abban felmerül a kérdés, hogy civil szervezet létrehozásában gondolkodjon-e.
Az alábbi anyag egy korábbi munkám részeiből készült, és tájékoztató jellegű információkat tartalmaz azok számára, akik civil szervezetet szeretnének alapítani.
A nonprofit szektor társadalmi jelentősége
A nonprofit szektor társadalomban elfoglalt helyének felleléséhez talán a legegyszerűbb, ha megpróbáljuk meghatározni azokat az alapértékeket, melyek a szervezetek létrehozását eredményezik. Ezek közé tartozik a civil kezdeményezés, az öntevékenység, az állampolgári részvétel fontossága, a másság tisztelete, a felmerülő társadalmi problémák felvetése és ezek megoldásának újító és szokatlan megközelítése, az ezekhez szükséges rugalmasság, az informális kapcsolatok megléte és kihasználása, a bürokratizmus-ellenesség, az idealisztikus célok kitűzése, az önzetlenség és a jótékonyság.(Vargha Márk: Haszon nélkül, hasznosan in: Esszencia, a Bolyai Műhely Alapítvány Önképző Műhely 2005-ben végzett csoportjainak tanulmánykötete)
A felsorolt értékek is mutatják, hogy a civil szerveződések az állami szektor működésétől függetlenül, gyakran az e feladatok ellátása során keletkező hiányosságok kiküszöbölésére jönnek létre és próbálják megszüntetni ezeket. Emellett ösztönzi a civil szféra megerősödését és fenntartását az a törekvés is, amely a kormányzat részéről fellelhető: az állam igyekszik egyre inkább háttérbe vonulni ezen feladatok ellátásától. Az állami felelősség átvállalásáért „csupán” működési feltételeik biztosítását várják, melyet kiemelt közhasznú tevékenység esetén a feladatok ellátásáért járó normatíva jelenthet számukra.
Tevékenységüket tekintve leginkább a szociális gondoskodás és a kultúra területén jelennek meg e szervezetek, de a helyi sportéletet is civil szervezetek karolták fel és tartják életben.
- Intézményesültek: hivatalosan nyilvántartásba vett, törvényességi felügyelet alatt álló szervezetek.
- A kormánytól függetlenek: az ún. magánszektor részei, vezetőségükben kormányzati tisztviselők nem kapnak meghatározó szerepet.
- Profitjukat nem osztják fel: alaptevékenységük megvalósítására fordítják vissza.
- Önkormányzati elvek szerint működnek: saját szabályaik szerint működnek és irányítják szervezetüket.
- Önkéntes, öntevékenységi alapon működnek: e jelleg meghatározó működésükben.
A társadalmi szervezetek tipizálása és a közhasznúság
A két leggyakrabban előforduló és ténylegesen civil kezdeményezésnek tekinthető szervezeti forma az egyesület és az alapítvány.
Alapítványt magánszemély és jogi személy hozhat létre az alapító okiratban megjelölt tartós közérdekű célra, melynek megvalósításához szükséges vagyont kell elkülöníteni. Az alapító vagyont azután az alapítótól függetlenül az alapítvány kuratóriuma kezeli. Elsősorban gazdálkodási tevékenység céljára nem hozható létre alapítvány.
Az egyesület olyan önkéntesen létrehozott szervezet, amely önkormányzattal rendelkezik, alapszabályban rögzített célból alakult, és e cél elérése érdekében tagságot szervez, tagságát nyilvántartja.
A szervezetek tevékenységüket tekintve közhasznú vagy kiemelten közhasznú minősítéssel kérhetik a bíróságon történő bejegyzésüket. A minősítés legfontosabb előnye, hogy az állampolgárok által a személyi jövedelemadóból felajánlott 1%-ot kérhetik működésük támogatására. Az 1%-os felajánlásokat pedig ún. 1%-os kampányban tudják összegyűjteni a szervezetek.
Közhasznúságot összesen 24 különböző tevékenység végzésére indokolt kérni, melyek között szerepel a bűnmegelőzés, az egészségmegőrzés, a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, a gyermek- és ifjúságvédelem, a szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, a környezetvédelem és a kulturális tevékenység is.
A közhasznúságot a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény szabályozza. A kiemelkedően közhasznú szervezet „közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodni, továbbá létesítő okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza”(1997. évi CLVI. Tv. A közhasznú szervezetekről 5 §. (a)-(b) bek.)
